Deprecated: Function create_function() is deprecated in /home/dissenth/public_html/tundermadar/plugins/content/themlercontent/lib/Shortcodes.php on line 2031

Deprecated: Function create_function() is deprecated in /home/dissenth/public_html/tundermadar/plugins/content/themlercontent/lib/Shortcodes.php on line 1700

Deprecated: Function create_function() is deprecated in /home/dissenth/public_html/tundermadar/plugins/content/themlercontent/lib/Shortcodes.php on line 1728

Deprecated: Function create_function() is deprecated in /home/dissenth/public_html/tundermadar/plugins/content/themlercontent/lib/Shortcodes.php on line 1700

Deprecated: Function create_function() is deprecated in /home/dissenth/public_html/tundermadar/plugins/content/themlercontent/lib/Shortcodes.php on line 1728

Deprecated: Function create_function() is deprecated in /home/dissenth/public_html/tundermadar/plugins/content/themlercontent/lib/Shortcodes.php on line 1700

Deprecated: Function create_function() is deprecated in /home/dissenth/public_html/tundermadar/plugins/content/themlercontent/lib/Shortcodes.php on line 1728

Warning: "continue" targeting switch is equivalent to "break". Did you mean to use "continue 2"? in /home/dissenth/public_html/tundermadar/templates/tundermadar/functions.php on line 201

Warning: count(): Parameter must be an array or an object that implements Countable in /home/dissenth/public_html/tundermadar/templates/tundermadar/library/Designer/Content/SingleArticle.php on line 198

Erdei szalonka monitoring a Budai-hegységben

2009. tavaszán az Országos Magyar Vadász Kamara és a Szent István Egyetem szervezésében történő országos erdei szalonka monitoringgal párhuzamosan a Tündérmadár Szalonkavadász és Kutató Egylet egy kis területre kiterjedő megfigyeléssorozatba kezdett. Bár az Egylet tagjai részt vettek az országos monitoring végrehajtásában is, felmerült a kérdés, hogy egy szűk mintaterületen, de napi kétszeri megfigyeléssel zajló felmérés mennyiben egészítheti ki a majdnem az egész ország területére kiterjedő, azonban hetenként és megfigyelőpontonként csak egy adatfelvétellel kivitelezett szalonkaszámlálást.

Anyag és módszer
A vizsgálat időszaka
A február 28-ától május 2-áig terjedő országos monitoringnál rövidebb időszakban, március 1-jétől április 10-éig történt a vizsgálat. Ennek az időbeli különbözőségnek két oka volt: 1. A korábbi vadászidény a vizsgálati területen jól lefedte az erdei szalonka tavaszi előfordulását. Tapasztalataink szerint szinte sohasem érkezett március előtt vonuló madár, és rendszerint április közepén (olykor 10-e előtt, máskor utána néhány nappal) történtek az utolsó megfigyelések. 2. A megfigyelők az országos monitoringhoz hasonlóan önkéntesek, jobbára korábbi lelkes szalonkavadászok voltak, akik számára ez az időszak kötődik a „szalonkázáshoz”, akár vadászatról, akár csak megfigyelésről van szó. Úgyhogy ebben az időszakban várható el tőlük, hogy részt vegyenek a programban.
A vizsgálat helyszíne
A Pilisi Parkerdőgazdaság Zrt. Budapesti és Budakeszi Erdészetének illetékességi területén, a Julianna-major közelében helyezkedtek el a megfigyelőpontok. Az I. számmal jelölt az úgynevezett Vadrózsás területrészen (É 47° 32,677’ K 18° 54,211’), a II. a Katonasírnál (É 47° 32,396’ K 18° 54,682’), a III. pedig a Barkócaberkenyénél (É 47° 32,309’ K 18° 55,721’) volt (1. térkép). A helyszín tradicionális szalonkázóterület volt, ahol zárt erdőtömbhöz kapcsolódó vadföldek, gyepek, bokros, cserjés területek, erdőtelepítések miatt változatos a vegetáció. Az erdőterületen belül különböző korú erdőállományok és irtásterületek teszik még mozaikosabbá a területet. A megfigyelőpontok 401, 378 és 319 m-es tengerszint feletti magasságon helyezkedtek el, tulajdonképpen két dombvonulat közötti völgyben. A völgyet határoló dombok között is többé-kevésbé hullámos volt a terep, több helyen még árkok is szabdalták.
A számlálás
A kezdeti célkitűzés az volt, hogy a vizsgálati időszak mind a 41 napján mindhárom megfigyelőponton a hajnali és az esti húzásról is gyűjtsünk adatot. Az országos monitoringgal és más hasonló külföldi felmérésekkel szemben húzásonként nem kétórás megfigyelést terveztünk. Ennek oka ismét az önkéntesség és a résztvevők alacsony száma volt. A gyakorlatban a húsz percnél rendszerint nem hosszabb húzások megfigyelésére 30-40 percet fordítottak a szalonkaszámlálók. A megfigyelések során a húzó (látott és hallott) szalonkákat számláltuk, illetve azokat a megfigyelőhely közvetlen közelében (attól legfeljebb 20 méterre) felvert madarakat, amelyeket a húzás előtt a megfigyelőhely elfoglalásakor vagy a húzás végeztével a megfigyelőhely elhagyásakor riasztottunk föl. Amennyiben láttuk a madarat/madarakat, értelemszerűen számolni is tudtuk. Ha csak hallottuk, akkor számolásról nem lehetetett szó, és egy észlelést írtunk a jegyzőkönyvbe, kivéve azokat az eseteket, amikor a veszekedő csivitelésből ki lehetett hallani, hogy egynél több madárról van szó, akkor két észlelést jegyeztünk föl.

Eredmények
Mielőtt az eredmények ismertetésébe fognék, szeretném előrebocsátani, hogy a kezdeti célkitűzéseinket nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Sajnos maradtak ki megfigyelések, és ami még fájóbb, vesztek el adatok megtörtént megfigyelésekről is. Előzetes terveink szerint három megfigyelőponton negyvenegy napon keresztül napi két megfigyelést kellett volna végrehajtani, ami (3x41x2=) 246 adatot eredményezett volna, ezzel szemben 182 adat elemzésével jutottunk az alábbi eredményekhez.
A húzásokról készített jegyzőkönyvekben rögzítettünk bizonyos meteorológiai paramétereket. Bár március elején még közel 10 centis, összefüggő hótakaró borította a területet, ez folyamatosan olvadt (a hajnali órákban sem fagyott), néhány napon belül nyom nélkül el is tűnt. Ezért úgy véljük, hogy a 2009-es esztendő tavaszán nem voltak olyan időjárási viszonyok, amelyek az erdei szalonka tavaszi érkezését jelentősen módosították volna a korábbi években megfigyeltekhez képest.
Főként a húzás csúcsidőszakában szinte percenként lehetett látni vagy hallani szalonkát. Nyilván az észlelések között többször előfordult átfedés, azaz a már látott vagy hallott madarak kerültek újra szem elé vagy hallottuk meg újra a hangjukat. Éppen ezért a megfigyelések számszerűsítésekor mérlegeltünk. Amikor vélhetően többször láttunk vagy hallottunk egy madarat vagy egy cvikket, akkor próbáltuk a valószínűsíthető átfedéseket csak egyszer számba venni. Ez mindig nyilván nem sikerülhetett, így bizonyos esetekben történhettek felülszámlálások. Azonban az is elképzelhető, hogy máskor viszont tévedésből hittük két hasonlóan (ugyanolyan hanggal, ugyanolyan irányban), de más időben húzó madárra, hogy egy és ugyanaz, ilyenkor pedig alulszámlálás történt. Emiatt ez az utólagos módosítás torzíthatja az eredményeket, de úgy véljük, a valós helyzettől nagyobb eltérést okozott volna, ha a nyilvánvaló átfedéseket benne hagyjuk az adatsorban. Egyébként mindössze nyolc esetben, tehát nem számottevő mértékben fordult elő, hogy a feltehetően ugyanazon madarak észlelése miatt módosítottuk az adatokat.
Az első észlelés március 1-jén este történt. Tekintettel arra, hogy ezután napokig eredménytelenek voltak a megfigyelések, elképzelhető, hogy téves megfigyelésről volt szó. Hatodikán este volt újabb eredményes megfigyelés, majd hetedikén este, és onnan kezdve gyakorlatilag április harmadikáig folyamatos szalonkajelenlétet tapasztaltunk. (Március 27-én és 29-én este sajnos nem volt kint egyetlen megfigyelőnk sem, így erről a két alkalomról egyetlen adatunk sincs, de, mivel az ezt megelőző és követő alkalmak során folyamatosan történt észlelés, feltételezzük, hogy a két kimaradt alkalommal is volt jelen szalonka a vizsgált területen.) Április 3-án sem hajnalban, sem este nem észleltünk madarat. Utána napokon keresztül ismét folyamatosan lehetett látni, hallani, de a megfigyelt esetek alacsonyabb száma jelezte, hogy a végéhez közeledik a vonulás. Április 7-e volt a következő nap, amikor egyetlen szalonkát sem láttunk, bár hajnalban és este is voltak megfigyelők mindhárom megfigyelőponton. Ezután még mindig találkoztunk szalonkával, de egyre több lett az eredménytelen megfigyelés. Végül április 10-én este, az utolsó megfigyelési alkalommal a három vizsgálati helyen megint nem észleltünk szalonkát. Akkor közel húsz ember volt kint szalonkanézőben, és egyikük a vizsgálati helytől néhány kilométerre látott egy cvikket. Ha folytatódott volna a megfigyelés, akkor feltételezhetően néhány szalonkaészlelés még lett volna a kijelölt megfigyelőpontokon is.
Tekintettel a megfigyelések esetlegességére (erre a későbbiekben visszatérek) és a kimaradó alkalmak miatt nem teljesen folyamatos megfigyelésre, a megfigyelési adatokat három-, illetve ötnapos időszakokra összegeztük. Az 1. táblázat a triádonkénti eredményeket mutatja külön-külön az egyes megfigyelőpontokon és összesen. Az észlelések száma mellett zárójelben föltüntettük a megfigyelési alkalmak számát is, mert az természetszerűleg árnyalhatja az eredmények elemzésekor kapott képet. Értelemszerűen nem mindegy, hogy egy háromnapos időszakot jellemző madárszám hat vagy két megfigyelés adatait összegezve jött ki.

  I. II. III. össz.
1. triád 0 (3) 0 (2) 1 (5) 1 (10)
2. triád 1 (3) 0 (2) 0 (1) 1 (6)
3. triád 1 (4) 0 (2) 7 (6) 8 (13)
4. triád 4 (4) 2 (2) 3 (14) 9 (10)
5. triád  19 (6) 12 (5) 13 (5) 44 (16)
6. triád 17 (6) 16 (5) 2 (5) 3 (16)
7. triád 13 (5) 15 (5) 13 (6) 41 (16)
8. triád 25 (5) 13 (6) 9 (4) 47 (15)
9. triád 11 (3)  16 (5) 27 (5) 54 (13)
10. triád 16 (4)  3 (2) 11 (5) 30 (11)
11. triád 11 (5)  15 (5) 7 (6) 33 (16)
12. triád 4 (4) 3 (6) 2 (4) 9 (14)
13. triád 1 (6) 3 (6) 3 (5) 7 (17)
39. nap alatt 123 (59)  98 (53) 98 (61) 319 (173)

 

1. táblázat: háromnapos időszakonként megfigyelt madarak száma
megfigyelőhelyenként és összesen (a megfigyelési alkalmak)

A háromnaponkénti eredmények az 1. és a 2. ábrán láthatók. Ezeken hektikusan ugráló, többcsúcsú görbét figyelhetünk meg. Mindhárom megfigyelőhelyre jellemzőek a dinamikusan változó számok, az egymást követő hullámok. Ennek megfelelően az összesített eredményekből létrehozott görbe is három csúcsot és a haranggörbétől lényegesen eltérő, szabálytalan alakot mutat.

monitoring1 clip image002

2. ábra: háromnapos időszakonként megfigyelt madarak száma megfigyelőhelyenként

monitoring1 clip image004

3. ábra: háromnapos időszakonként megfigyelt madarak száma összesítve

Ha azonban az egy megfigyelésre jutó madarak számát vizsgáljuk, akkor a görbe egyszerűsödik, és közelít a normális eloszlás alakjához (3. ábra). (Az 5. triád kiugró értéke ellenére a statisztikai teszt normális eloszlást igazolt.)

3. ábra: megfigyelési alkalmanként észlelt madarak száma háromnapos időszakonként

A 2. táblázat a pentádonkénti eredményeket mutatja megfigyelőpontonként és összesítve szintén feltüntetve a megfigyelési alkalmak számát. A 2. táblázat adatait, illetve az abból készített 4. és 5. ábra diagramjait megtekintve azt láthatjuk, hogy egy markáns fölfutás után egy erőteljes csökkenés következik. Bár az egyes megfigyelőhelyek adatai alapján készített görbék lefutása nem párhuzamos, és bennük több töréspont is mutatkozik, az adatok egy görbébe történő illesztésekor a különbözőségek kiegyenlítődnek, és egy majdnem szabályos haranggörbét kapunk (5. ábra).

  I. II. III. össz.
1. triád 0 (3) 0 (2) 1 (5) 1 (10)
2. triád 1 (3) 0 (2) 9 (9) 13 (21)
3. triád 23 (9) 12 (6) 14 (7) 49 (22)
4. triád 24 (9) 25 (9) 12 (9) 61 (27
5. triád 38 (9) 27 (9) 21 (8) 86 (26)
6. triád 20 (5) 11 (5) 29 (8) 60 (18)
7. triád 11 (7) 18 (9) 9 (8) 38 (24)
8. triád 7 (10) 5 (10)  3 (8)  15 (28) 
39. nap alatt 125 (61) 100 (55) 98 (62) 323 (178)

2. táblázat: ötnapos időszakonként megfigyelt madarak száma
megfigyelőhelyenként és összesen (a megfigyelési alkalmak)

monitoring1 clip image008

4. ábra: ötnapos időszakonként megfigyelt madarak száma megfigyelőhelyenként

monitoring1 clip image010

5. ábra: ötnapos időszakonként megfigyelt madarak száma összesítve

Bár jónéhány hajnalban vagy este nem volt elegendő megfigyelő, olykor az is előfordult, hogy a szükséges háromnál több jelent meg. Erre az eshetőségre felkészülve mindhárom megfigyelőpont körül már előre kijelöltünk újabb pontokat (ezeket számokkal és betűkkel jelöltük a következő módon I/B, C, D, II/B, C és III/B, C). Ezekről a kiegészítő helyekről származó megfigyelési adatokat is vizsgáltuk. Szeretném kiemelni a III. (Barkócaberkenye) és a III/B (Hármasles) megfigyelőhelyeket. Az egymástól alig 100 méterre lévő két pont között nem volt jelentős domborzati, növényzeti vagy egyéb eltérés, egy a szálerdőben húzódó és a vadföldig kiérő, bokrokkal és fiatal fákkal benőtt villanypásztától eltekintve nem volt olyan tereptárgy (fasor, hagyásfa stb.), ami az egyik vagy a másik helyre vezette, koncentrálta, esetleg valamelyik helyről eltérítette volna a húzó szalonkákat. Mondhatni egyforma helyek voltak, és a két szomszédos helyen álló két megfigyelő világosban kölcsönösen látta is egymást. Ennek ellenére soha nem ugyanannyi szalonkát láttunk. Négy ízben fordult elő, hogy mindkét helyről figyeltük a szalonkákat. Párba állítva a megfigyelt szalonkák száma a következőképpen alakult: 6 és 5, 0 és 1, 2 és 3, 0 és 2. A számok önmagukban keveset árulnak el, bár egyfajta értékelés szerint már az összevetésük is jelentős különbséget mutat, gondolok a 0-1 és a 0-2 adatpárokra. A megfigyelők beszámolói alapján azonban teljesen eltérő kép rajzolódik ki. Ugyanis az derült ki, hogy a szomszédos megfigyelők nem ugyanazokat a madarakat vagy legalábbis nem ugyanakkor látták. Sőt többször előfordult, hogy az egyik megfigyelő úgy ítélte meg, hogy egy húzó szalonka éppen a másik megfigyelő felől érkezett vagy arra távozott, ennek ellenére a másik megfigyelő nem észlelte.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy az esti és a hajnali húzásokon megfigyeltek között van-e számszerű különbség. A hajnali húzásokon megfigyelőhelyenként 58, 57 és 51, összesen 166 szalonkát észleltünk 89 alkalommal, azaz alkalmanként átlagosan 1,865 szalonkát sikerült számolni. Az esti húzásokon 67, 44, 47, összesen 158 megfigyelés került a jegyzőkönyvekbe. Ezt a 158 madarat 93 alkalommal sikerült megfigyelni, így a megfigyelésenkénti átlag 1,699, ami a statisztikai értékelés alapján szignifikánsan nem különbözik a hajnali eredményektől.

Következtetések
Az eredményekből csak óvatosan, bizonyos fenntartások mellett merünk következtetéseket levonni. Ennek több oka van. Az egyik a nem folyamatos megfigyelés. A tervezett 246 helyett csak 182 adattal tudtunk számolni. Nyilvánvaló, hogy a hiányzó adatok módosították volna a számsorokat és az azokból készített görbék lefutását (lásd a 2. és a 3. ábra közötti különbséget). A másik dolog, ami jelentős hibatényezőként szerepel a vizsgálatunkban az, hogy a húzó szalonka megfigyelési valószínűsége nagyon messze van az 1-es értéktől még kicsi, egyértelműen körülhatárolt, világosban jól belátható területen is. A gyakorló szalonkázónak kár is magyarázni, hogy sötétben csak a horizont fölé emelkedő szalonka látható meg. A horizont alatt, a sötét háttér előtt húzó szalonka az embertől néhány méterre is elröpülhet észrevétlenül. Ugyanakkor a körkörös megfigyelési irány eleve rejt magában észlelési hibákat.
Dacára ezeknek a hibaforrásoknak néhány észrevételt mégis tehetünk.
Az első és az utolsó észlelések a három megfigyelési ponton viszonylag egy időre esnek. A III. pont kiugró első adatától (március 1-je) eltekintve az első megfigyelések március 6-án (I.), 10-én (II.) és 7-én (III.) történtek, az utolsók pedig április 9-én (I.), 10-én (II.) és 6-án (III.). Az első és az utolsó észlelések között viszont minden megfigyelési ponton szembetűnően eltérnek az adatok, más a görbék fel- és lefutása, máskor vannak a csúcsok, illetve a visszaesések. Ez talán arra utalhat, hogy nem nagy létszámú csapatokban vonul a szalonka, és egy-egy megérkező hullám csak egy körülhatárolt kis területen növeli a szalonkák létszámát. A megfigyelőpontok majdnem egy egyenes mentén, egymástól 788, 1310, illetve 2010 méterre voltak. Egy szalonka egy húzás alatt ennél lényegesen többet repülhet, de az akkor nem egyenes vonalú mozgás, így lehet, hogy az egyes megfigyelőhelyeken egy időben nem azonos létszámot tapasztaltunk.
Úgy tűnik, hogy a háromnaponkénti összegzések jobban mutatják a szalonkák számának változását, ha úgy tetszik a vonulás dinamikáját az általunk vizsgált térségben. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni egy már említett dologról. Az I. megfigyelőhely adatsorában a felfutás és a lecsengés között két kisebb hullámvölgyet láthatunk. A 9. triádé az egyik, amikor mindössze három alkalom adatait tudtuk összegezni. Valószínű, hogy több alkalommal több szalonkát figyeltünk volna meg, és akkor a csúcsidőszak (8. triád) után egy egyenletes, törés nélküli csökkenést mutatna a grafikon. Hasonló mondható el a II. megfigyelési pontról is. A 10. triádnál látható egy jelentős visszaesés, de akkor csak két megfigyelés adatai jelennek meg a diagramon, míg az előző és az azt követő időszak magasabb számú (16 és 15 példány) egyaránt 5 alkalom eredményezte. Ettől az átmeneti csökkenéstől eltekintve hét háromnapos időszakon keresztül gyakorlatilag alig változott a megfigyelt szalonkák száma. Ettől lényegesen eltérő eredményt mutat a III. megfigyelőhely adatsora. Ezen a ponton a húzás derekán minden háromnapos időszakra legalább 4 megfigyelési alkalom esik, tehát az adatfelvételek számában kisebb az eltérés. Ennek ellenére a megfigyelt szalonkák száma sokkal hullámzóbb. Ha feltételezzük, hogy ez nem a megfigyeléseket terhelő hibák miatt alakult így, akkor gondolhatunk arra, hogy a vonulás nem folyamatosan, hanem hullámokban történik, bár egy-egy ilyen hullámban érkező „csapat” nem sok időt tölt egy helyen.
Hogy ez miért csak a III. pontról mondható el, annak egyik lehetséges oka, hogy az I. és a II. hely környéke talán jobb „szalonka-élőhely”, ott mindig több a madár. Egy másik kissé talán erőltetett magyarázatként felmerülhet bennünk, hogy ez a hektikus ugrándozás azért csak a III. pontra jellemző, mert az kijjebb van az erdőből, már zavartabb területen. Egy irányban már egészen közel kezdődik Adyliget, és a lakott területen kívül is kultúrterületek (lovarda, Country Club, golfpálya) vannak, ahonnan nem húzhat be szalonka a megfigyelési pontunk fölé, tehát kisebb a valószínűsége annak, hogy csak „átrepülő”, nem pedig a megfigyelési pont környezetében tartózkodó szalonkákat lehessen észlelni.

Összefoglalás
2009. március 1-je és április 10-e között a Pilis Parkerdő Zrt. által kezelt állami erdőterületen három megfigyelőponton napi kétszeri (hajnali és esti) szalonkamegfigyelést végeztek a Tündérmadár Egylet tagjai és segítői. Célunk az volt, hogy olyan vonulásdinamikai megfigyelésekhez, adatokhoz jussunk, amikkel ki lehet egészíteni az országos monitoring által nyert képet.
Sajnos a tervbe vett megfigyeléseknek csak mintegy 75 %-áról származó adatokkal tudtunk dolgozni. Bár az első és az utolsó madarak kis eltéréssel lettek följegyezve az egyes megfigyelőhelyeken, az I. és a II. pont adataiból készített diagramokon teljesen más görbét látunk, mint amit a III. pont görbéje mutat. Az első két megfigyelési helyen (figyelembe véve a megfigyelési alkalmak számát is) egy viszonylag egyszerűbb görbe figyelhető meg. A III. hely adataiból képzett vonalnak azonban több csúcsa és mélypontja van. Az egyes megfigyelési helyeken tapasztaltak az adott helyen történő alkalmankénti húzásokról, a húzások intenzitásáról tájékoztatnak. A húzások intenzitását a területen aktuálisan jelenlévő madarak száma (tehát a vonulásdinamika) nagyban meghatározza, azonban módosíthatják egyéb tényezők (pl. időjárási viszonyok, zavarás, a madarak ivari aktivitása stb.) is. Ezért a vonulásdinamikáról a megfigyelőhelyek együttes adatai alapján kaphatunk reális képet. Így amikor együtt vizsgáljuk a három megfigyelőhely adatait, és figyelembe vesszük az észlelési adatok mellett a megfigyelési alkalmak számát is, akkor a haranggörbéhez hasonló diagramot kapunk, amely jól tájékoztat bennünket a vizsgált térségben a vonulás dinamikájáról, a vonulás csúcsidőszakáról.

Az adatok elemzésekor kapott kép megerősítésére vagy módosítására a jövő év tavaszán célszerű lenne a megfigyeléseket megismételni, esetleg kiterjeszteni az ország más pontjaira. Az újabb megfigyeléssorozatnál kiemelt figyelmet kaphatna egymás közelében álló megfigyelőpárok észleléseinek összevetése, és ebből kifolyólag az észlelhetőségi valószínűség vizsgálata.